Nikola Šubić Zrinski

Avagy a szigetvári hősök az Operában

„Mind magyar, mind horvát” - mondta öcséről, a Verbovácon született Zrínyi Péterről, a 17. századi magyar történelem és irodalom egyik legjelentősebb alakja, Zrínyi Miklós, aki szintén megőrizte őseinek nyelvét, és mind szóban, mind írásban rendszeresen használta a horvátot. Irodalomtörténészeink a magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítményeként tartják számon a költő-hadvezér 1651-ben Bécsben kiadott, Adriai tengernek Syrenaia című kötetét, ugyanakkor arról ritkán emlékezik meg szakirodalmunk, hogy 1660-ban Velencében is kiadtak egy Syrena-kötet: Zrínyi Péter művét, ami bátya könyvének horvát nyelvre átdolgozott verziója volt - Syrena groff Zrinski Petar. Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát két nép is magáénak tekintette és tekinti. A család hungarus-croatus tudatát pedig a 17. században erősítette, hogy a Zrínyiek horvát bánok voltak, miközben a 12. századtól az aktuális magyar uralkodók alattvalójának is tekintették magukat. Mindez a két ország közös múltjának eredményeképpen alakult így. Nem meglepő tehát, ha Horvátországban ma is nagy tisztelet övezi a Zrínyi család emlékezetét, és hogy déli szomszédaink is nemzeti hősüknek tekintik a szigetvári katonákat vezető Zrínyi Miklóst.

Jelenet Zajc operájának 1909-eselőadásából

Az eredetileg Zára (Zadar) környékén élő, és a Šubić nevet viselő család története 1066-ig vezethető vissza. 1069-től mint zsupánok (járási tisztviselők) szerepeltek a királyi oklevelekben. 1102-ben tizenegy másik horvát nemzetséggel együtt ők is meghódoltak a Dalmáciát elfoglaló Könyves Kálmánnak. Ezt követően a família többször is kitüntette magát a magyar királyi udvarnál. III. Béla a Velence elleni harcokban tett szolgálataikért nekik adományozta örökös földbirtokként Bribir vármegyét. Ezzel a magyar király vazallusai (alárendeltjei) lettek és a család immár nem a zsupán, hanem a grófi címet használta. 1278-ban IV. László rájuk ruházta a tengermelléki báni címet, mely méltóságot 1295-ben Anjou Martell Károly (V. István magyar király unokája) örökletessé tett a Šubić famíliában. Šubić Pál 1293-an már egész Szlavónia bánjának tekintette magát, Martell Károly oklevele pedig hivatalosan is kiterjesztette jogkörét a tengermellékről egész Dalmáciára, 1298-tól pedig egész Horvátországra.

Zríny várának romjai napjainkban

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályokban Šubić Pál az Anjou családot támogatta, és meghívta a magyar trónra Martell Károly fiát, Károly Róbertet, akit nagy pompával fogadott Spalatóban, majd Zágrábba kísérte, ahol Bicskei Gergely esztergomi érsek magyar királlyá koronázta. A család felemelkedése I. Lajos uralkodása alatt is folytatódott: 1347-ben a király Šubić Gergelynek, és György nevű unokaöccsének adományozta Pedaj és Zrin várát, valamint Stupnica községet. György ekkor kezdte el használni a Šubić helyett a Zrinski nevet. Ezt követően indult meg a család "elmagyarosodása". A família azonban - amint arra már fentebb is utaltam - a kora újkorban is megtartotta báni címét, nem felejtette el horvát gyökereit, és a katonáskodással sem hagyott fel. Birtokaik a déli határrészeken feküdtek így a Zrínyiek mindvégig kitüntették magukat a török elleni harcokban, és még a 17. században is az egyik legnagyobb tekintélyű horvát nemesi családnak számítottak.

A Zrínyi opera kézirata

Szigetvár elestének történéseit már 16. században feldolgozták irodalmi értékű szövegekben. Az ostrom évében megjelent História az Szigetvárnak veszéséről című históriás ének magyar nyelven keletkezett, majd ezt követően egy horvát krónikás, Ćrnko Ferenc is feldolgozta az eseményeket. Az ő műve Budina Sámuel latin fordításában vált közismertté. 1584-ből maradt ránk Krnarutić Bernát Vazetje Sigeta grada (Sziget várának elfoglalása) című verses epikai műve, amelyet sokan a Szigeti veszedelem egyik legfőbb előzményének tekintenek. Szigetvár 1566-os ostroma ugyan nem végződött a várvédők győzelmével, de az elhúzódó harcok alatt meghalt a szultán és végül a díván - a szultáni haditanács - úgy döntött, hogy befejezik a Magyarország elleni hadjáratot. Szulejmán halálát azonban előrehaladott életkora - 72 éves volt -, okozta, nem pedig Zrínyi kezétől esett el, ahogy azt a Szigeti veszedelemben olvashatjuk. Ezzel Kőszeg után ismét egy magyar végvár hősies helytállása mentette meg Bécset a törökök ostromától. A szigetvári védők pedig mind a horvát, mind pedig a magyar nemzet emlékezetében idealizált hősökké váltak; nemcsak a barokk, hanem a romantikus irodalom számára is remek történelmi témát szolgáltatva.

Jelenet az opera 1909-es előadásából

A 19. századi magyar irodalom olyan jeles alakjai, mint Jókai Mór mellett Szigetvár története külföldi szerzőket is megihletett. Többek között Carl Theodor Körner német költőt, aki 1812-ben tragédiát írt az 1566-os várostromról. A darab Zrínyit királyához rendíthetetlen hűségű katonák mutatja, akit hiába próbál megvesztegetni a törökök követe, az végül bátran vállalja a harcot a túlerővel szemben. Körner költői fantáziája és hatásvadász dramaturgiája szerepelteti a történetben Zrínyi feleségét, Helénát, és lányát Évát is. Éva nem akarja a veszélyben magára hagyni apját, ezért nem menekül el a várból. Heléna pedig örök hűséget fogadott férjének, így mindhalálig kitart mellette: ha elesik a vár, akkor férjével együtt akar hősi halált halni. Körner Zrínyi tragédiája nagy népszerűségre tett szert német nyelvterületen és Magyarországon is játszották a 19. század első felében. Többek között Kölcsey Ferenc is írt róla színbírálatot. Nem meglepő tehát, hogy Ivan Zajc (1832-1914) is ez alapján komponálta nagy sikerű operáját az 1870-es években.

Jelenet a Zrínyi opera legutóbbi zágrábi előadásából

A fiumei születésű zeneszerző Milánóban végezte felsőbb fokú zenei tanulmányait. Itt került sor első opera premierjére is 1855-ben, majd szülei halála után visszatért a horvát-magyar kikötővárosba, ahonnan néhány év múlva Bécsbe tette át székhelyét, ahol zenetanárként és operett komponistaként szerzett magának hírnevet. A császárvárosban tizenegy színpadi művét mutatták be, mielőtt 1869-ben végleg visszatért Horvátországba, ahol Zágrábban a Horvát Nemzeti Színház operatagozatának vezetője lett. Megreformálta a város zenei életét, és útjára indította a professzionális horvát operajátszást. Munkásságának elismeréseként 1895-ben lovagi címmel tüntették ki. Termékeny zeneszerző volt: hagyatékában sok kórusmű, mise, rekviem, dal, kamara- és zenekari darab, illetve 21 opera és 31 operett is található.

Subicsi Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) című operáját huszonnégy nap alatt komponálta. A darab 1876 ősbemutatót követőn számos felújítást megért, és napjainkig közel 800 alkalommal adták elő. A legutóbbi zágrábi felújítására 2012-ben került sor, de a Zrínyi opera dallamai száznegyven éves története alatt felcsendültek más horvát városokban is. A darab nem teljesen ismeretlen a magyar közönség számára sem, hiszen 2000. szeptember 7-én a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház ezzel a művel vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban. Ezt követően 2006-ban Sopronban a BW Pannonia M. Hotelben koncertszerűen, zongorakísérettel szólaltatták meg az opera keresztmetszetét. Két év múlva pedig magyar, osztrák és horvát előadók közreműködésével a Kőszegi Várszínház is színpadra állította a művet szcenírozott formában, zenekari kísérettel egy szabadtéri produkció keretei között.

Az opera 1997-es zágrábi előadásának felvétele megtekinthető a Youtube-on.

Zajc sok mindent átvett az olasz romantikus operától, különösen Verdi darabjai voltak rá nagy hatással. A Nikola Šubić Zrinski egy horvát nyelven komponált, olaszos történelmi opera, mívesen kidolgozott énekszólamokkal, lendületes tömeg jelenetekkel. A komponista török motívumok segítségével igyekezett zeneileg is szembeállítani egymással a keresztény és muzulmán katonákat, miközben jól sikerült ötvöznie a 19. századi olasz operák zenei nyelvét a keletiesebb kolorittal, illetve a horvát népdalok világát idéző dallamokkal. Zajc nem volt újító szándékú alkotó, így darabja hagyományos zenei formákat alkalmaz: a recitativikus részek váltakoznak benne áriákkal, együttesekkel és kórus részletekkel.

Tizenhat év után szeptember 18-án ismét felcsendülnek majd a Zrínyi opera dallamai az Andrássy úton: a szigetvári ostrom 450. évfordulója alkalmából ezúttal az Esszéki Horvát Nemzeti Színház hozza el a darabot a Magyar Állami Operaházba. Addig is emlékezzünk a kerek évfordulóra Zajc operájának online meghallgatásával. A közösségi zene megosztókon ugyanis a teljes mű több tévé és hangfelvétele is megtalálható.